typotrafik

Honnan indultunk - az eszközök beszerzése - Archív 2015.06.07.

Pál Gellérfi

Honnan indultunk - az eszközök beszerzése

Ha újrakezdenénk az eszközök beszerzését, esküszöm, hogy egy Nyomdászati kislexikon megvásárlásával kezdenénk a dolgot. Ugyanis a magasnyomás oly régre nyúlik vissza és olyan szétterjedten volt jelen* még Magyarországon is, hogy szinte megyénként máshogy hívnak dolgokat.

* Persze-persze, tudom, hogy mindenhol voltak nyomdák, de a folyamatos technológiai váltások és az államosított nyomdai eszközök, gépek egy-egy csomópontba gyűjtésével mindenfelé nyomdászati közösségek alakultak. Ahogy én látom a dolgot, ennek a folyamatnak az egyik eredménye az lett, hogy a lakosság többsége egyre kevésbé ismerte a nyomdák működését, egyre kevesebben láttak nyomdát, nyomtatást, míg a közösségek nagy büszkeséggel őrizték és űzték a régebbi technológiákat is, ám nyelvezetük lokálissá vált.

Például amikor Szegeden jártunk keresgélni, akkor játszódott le az alábbi párbeszéd egy idősebb nyomdásszal (akit különösen a szívünkbe zártunk, mert már elsőre nagyon korrekt és segítőkész volt velünk, éspersze olyan humora volt, hogy még hetekig fel-felröhögtünk a poénjaira gondolva).

Az irodában ülünk, és írjuk össze, hogy miket kaphatunk meg, illetve mikre vadászunk még:

- Hát még winklit keresünk…

- Az micsoda?

- Hát, amibe a betűket kell szedni.

- Na, várjál csak… - lexikon fellapozva egy metszett képnél -… így néz ki?

- Ja-ja! Igen!

- Na, ezt nálunk úgy hívják, hogy ’szedősorjázó’. Mit is ír itt, mi a neve… ’Winkelhaken’… hmm… az ember mindig tanul valami újat!

Szóval így megy ez. A nevek jelentik az egyik legnagyobb problémát, mert mindenki máshogy ismeri mindennek a nevét. És ez fordítva is igaz. Egy netes hirdetésből már tudtuk, hogy nyomdász, örökös vagy laikus adta fel a hirdetést. És ha nyomdász is, akkor fiatalabb vagy inkább idősebb. Pl a sarokkerekítőt, ami ívbe levágja a nyomat sarkait, azt ma már sarokkerekítőnek hívják, míg az 55 feletti korosztály sarokgömbölyítőként beszél róla, vagy csak egyszerűen gömbölyítőként (ráadásul ezen a néven egy könyvkötészeti eszközt is ismert).

Mint a kockás füzet, ami négyzetrácsos füzet is és manapság már négyzethálós.

De az elnevezés-probléma esetében van még egy csavar: Hogyan keressünk olyan dolgot, aminek nem ismerjük a nevét? Például tudja a blog lelkes olvasóközönsége, hogy a cipő fűzőit és a fűzőlyukakat védő és lezáró, kis fém mütyürkét hogy hívják? Mert ha ezt tudja, akkor nem lesz gondja, amikor egy RINGLIZŐT szeretne találni. :)

Vagy, volt még egy humorosabb sztori, így zárásnak ezt is megosztanám.

Úgy 2 éve belefutottunk egy apróhirdetésbe, ami egy nagyon alul árazott nyomdagépet hirdetett. A géphez egy igazi anti-fotót mellékelt a hirdető, amin még a jövő hét is látszott, csak éppenséggel a viseltes nyomdagép lógott le róla. A hirdetés címe pedig az volt, hogy ’kézi aranyozó’. A mindennapi használatban valójában ezt inkább ’Adana típusú 8x5-ös kézi tégelysajtónak’ szokták nevezni, és én is csak onnan vettem észre, hogy miről van szó, hogy a vázának az öntési sorozatszáma éppen még látszott a képen, valamint feltűnt a tipikus, régebbi modellekre jellemző alvadt vér színű festés.

Kellett pár pillanat, hogy leessen a 20 filléres, de azért szélsebesen hívtam a hirdetőt és így jutottunk hozzá a 3. gépünkhöz. :)

 

ADANA - lets-play-lego.jpg

 'kézi aranyozó' - szétszerelve, tisztítása előtt

Legközelebb igazi infógrafikás poszt jön majd, a TypoTrafik gépeinek evolúciójáról!